Intézeti folyóiratok

Tudástár >> Validációs szótár

Validációs szótár

Cikk nyomtatás

Link küldés

Átláthatóság/ Transzparencia	Az elismerési/validációs eljárás egyik alapelve. Az eljárásrend kialakításakor és működtetésekor az elismeréssel elérhető képzési program egységek, az alkalmazott értékelési módszerek, döntési mechanizmusok, valamint a döntések nyilvánossá tétele (indokolt esetben a személyes adatok védelmének biztosítása mellett).
Beszámítás	A hozott tudás elismerésének egyik konkrét formája. A referencia és a hozott tudás bizonyítékainak összevetése, és a megfelelőség mértékének megállapítása alapján meghatározott számú kredit vagy felvételi pluszpontok megítélése.
(A) beszámítás mértéke	Az elismerésnek, a beszámításnak az a lehetséges mértéke, amelyet például az eljárás intézményi szabályozása során határozhatnak meg. Az eljárás keretében, a beszámítás során megszerezhető kreditek vagy felvételi pluszpontok maximuma. Megjegyzés: A fejlesztők jelenleg nem javasolják teljes képesítés validációs eljárás keretében történő odaítélését a felsőoktatáson belül.
Dokumentummal igazolt tudás	Az arra jogosult szervezet által (kredit, oklevél, tanúsítvány, diploma formájában) hiteles módon igazolt tudás(elemek), ismeretek, képességek, készségek és kompetencia(elemek).
Elismerés/Validáció	Több lépésből álló eljárás, amelynek során a hozott, azaz előzetesen megszerzett tudást – annak dokumentumokkal való bizonyítása, esetleg közvetlen értékelése alapján – az erre felhatalmazott személy vagy testület egy képesítés vagy képzési program követelménysztenderjeivel (referencia) összeveti. Az összevetés eredményétől függően a hozott tudást elismerik (kredit formájában beszámítják, egyes képzési követelmények formális teljesítése alól felmentést adnak), vagy a szükséges mértékű megfelelés hiányában a kérelmet elutasítják. Funkcióját tekintve az eljárás szolgálhatja egy adott képzési programba történő felvételt, a képzési program egy része alóli felmentést vagy egy képesítés megszerzését. Az eljárás – jelenleg – javasolt elnevezése az eljárás két alapvető elemének az összekapcsolt használata. Egyes rendszerekben lehetséges teljes képesítés megszerzése is ennek az eljárásnak a keretében. A elismerés/validációs eljárás alapelve, hogy a különféle tanulási módokat egyenrangúnak fogadja el (azaz a tanulás eredményét értékeli, függetlenül a tudás megszerzésének módjától).
(Az) elismerési/validációs eljárás elemei	Az elismerési/validációs eljárás elemei (1) A hozott tudás azonosítása/dokumentálása (a) az eljárás elindításához szükséges kérelem benyújtása (amelyben a kérelmező megjelöli, hogy milyen referenciára vonatkozóan kéri hozott tudása elismerését) (b) a kérelem formai elemeinek ellenőrzése, a kérelem regisztrálása (c) a hozott tudás meglétét alátámasztó bizonyítékok összegyűjtése (önállóan vagy szakszerű segítséggel, pl. egy „validációs célú portfólió” elkészítésének formájában) (d) amennyiben a hozott tudás nem bizonyítható elégséges mértékben dokumentumokkal, szükségessé válhat annak direkt vizsgálata (pl. vizsga vagy bizottság előtti meghallgatás, feladatvégzés formájában) (2) A validáció, mint az eljárás egyik lépése, azaz a hozott tudásnak a dokumentáció alapján a referenciával való összevetése, és a megfelelőség mértékének megállapítása (e) a hozott tudásnak a bizonyítékok alapján a referenciával való összevetése, és a megfelelőség mértékének megállapítása (erre felhatalmazott személy vagy testület által (ez a validáció mint az eljárás egyik lépése) (f) a megfelelőség mértékétől függően döntés a felmentésről, a beszámítási mértékéről (vagy az elutasításról) (3) Az elismerés (vagy elutasítás) és annak adminisztrációja (4) Amennyiben a kérelmező kifogást emel az eljárás lebonyolításával kapcsolatosan, a fellebbezési eljárás Az eljárás intézményi szabályozásának módjától függően az egyes lépések eltérő módon illeszkedhetnek az adott intézmény működésébe.
Előzetes tudásszint felmérése	Az eljárást a 2001-es felnőttképzési törvény 17-es paragrafusa vezette be „A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.” A módosított szabályozás értelmében 2007. február 15-től az összes akkreditált felnőttképző intézmény által kötelezően nyújtandó felnőttképzési szolgáltatás. Az eljárás nem azonos az elismerési/validációs eljárással.
Előzetesen megszerzett tudás	Egy adott képzési programon kívül (bármilyen tanulási környezetben és módon) megszerzett tudás (képesség, kompetencia) – amelynek az adott képzési program(elem) teljesítéseként történő elismerését az egyén kéri. Azonos a hozott tudás fogalmával.
Fellebbezés	Az elismerési/validációs eljárással kapcsolatos jogorvoslat lehetősége. Amennyiben az eljárás kérelmezője elégedetlen az eljárás lebonyolításának módjával, fellebbezési eljárást indíthat, amelyet az intézményi szintű szabályozásban meghatározott összetételű testület bírál el az eljárásrendben megszabott módon.
Felmentés	A hozott tudás elismerésének egyik konkrét formája. A validációs eljárás alapján a kérelmezőnek az adott képzési program vagy annak egy részéhez tartozó kötelezettség (például óralátogatás, gyakorlat, dolgozatírás, vizsga vagy részvizsga, szakmai gyakorlat) teljesítése alóli mentesítése.
Formális keretek között történő tanulás	Ide sorolható az iskolarendszerű képzés, beleértve a felsőoktatást is. Jellemző elemei: a bemeneti, a folyamat- és a kimeneti szabályozás összhangja, a megszerezhető bizonyítványok, illetve a képesítések jogszabályi rendezettsége, curriculum, professzionális tudástámogatók jelenléte.
Hozott tudás	Egy adott képzési programon kívül (bármilyen tanulási környezetben és módon) megszerzett tudás (kompetencia) – amelynek az adott képzési program teljesítésébe történő elismerését az egyén kéri. Az előzetesen megszerzett tudás szinonimájaként használatos.
(A) hozott tudás azonosítása	Az elismerési/validációs eljárás első szakaszának egy lépése. Az elismerési/validációs eljárást elindító személy megfogalmazza – önállóan vagy az erre illetékes és kiképzett személy támogatásával – hogy mire vonatkozóan (milyen követelmény teljesítésére, milyen tárgy/kurzus/modul vonatkozásában kéri hozott tudása elismerését.
(A) hozott tudás bizonyítékai	A hozott tudás bizonyítása történhet (a) képzőintézmény vagy más, arra felhatalmazott szervezet által kiadott igazolással (diploma, leckekönyv, szakmai képesítés, végbizonyítvány, abszolutórium stb.) (b) más szervezetek által kiadott, hitelesített igazolásokkal (például munkahely által kiadott, a betöltött munkakörökről, munkatapasztalatról szóló igazolás, ajánlólevél stb.) (c) egyéb (kiegészítő) elemekkel: például önéletrajz, a munkatapasztalatokat elemző önértékelés, a tudást jellemző produktumok stb. Amennyiben – a validációban illetékes szakember(ek) megítélése szerint – a fenti elemekből álló bizonyítékok együttesen sem támasztják alá a szükséges mértékben a hozott tudás meglétét, és nem teszik lehetővé annak egyértelmű megítélését, direkt tudásvizsgálatra kerülhet sor (amelynek eredménye bekerül a bizonyítékokat tartalmazó dokumentációba).
(A) hozott tudás direkt vizsgálata	A validációs eljárás egyik lehetséges lépése. Amennyiben a hozott tudás nem vagy nem kellő mértékben támasztható alá dokumentumokkal, sor kerülhet a hozott tudás direkt vizsgálatára. A hozott tudás direkt vizsgálata történhet speciális, e célra összeállított szakmai testület előtt, végezheti erre felkért szakértő, lehet teszt, szóbeli vizsga, valós környezetben végzett tevékenység értékelése stb.
(A) hozott tudás dokumentálása	Az a folyamat, melynek során az egyén a hozott tudás meglétét alátámasztó dokumentumokat és más bizonyítékokat összegyűjti, és az eljáráshoz szükséges formába rendezi, azzal a céllal, hogy a tudás minél inkább összevethető legyen a rendelkezésre álló referenciával. A nem vagy nem kellő mértékben dokumentálható tudáselemek esetén direkt tudásvizsgálatra kerülhet sor.
Informális környezetben történő tanulás	Nem szervezett keretek között zajló, azaz képzőintézményektől és curriculumtól független tanulás. A tanulót támogató személyek nincsenek jelen, vagy nem professzionális személyek segítik a tanulási folyamatot. Jellegzetes formája az önképzés és a tapasztalati tanulás, amelynek helyszíne lehet a munkahely, a család vagy a közösségi, civil élet.
Képesítés	Képesítés kiadására feljogosított testület által – az egyén tudásának értékelése alapján – kiadott igazolás arra vonatkozóan, hogy az egyén rendelkezik a meghatározott képzési sztenderdnek megfelelő tudással, illetve rendelkezik egy meghatározott tevékenység ellátásához szükséges kompetenciákkal.
Kompetencia	Az ismeretek, készségek/képességek, és magatartási jellemzők összessége. A készülő hazai országos képesítési keretrendszer (OKKR) tudás, képességek, attitűdök, autonómia és felelősségvállalás kategóriákra bontva írja le és jellemzi a kompetenciákat.
Kredit	A felsőoktatásban a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám; nemzetközi konvenciónak megfelelően 1 kredithez 30 munkaórát rendelnek. Emiatt a kreditet használják az egyéni tanulói teljesítés közvetett mérésére is. Az elismerés egyik módja lehet a kredittel dokumentált hozott tudás (a referenciától függően) meghatározott számú kredittel történő beszámítása.
Kreditátvitel	A különböző felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok alapján megszerzett kreditek elismertetése a kreditrendszerű oktatásban részt vevő intézmények között vagy egyazon intézményen belül különböző képzési programok között. A kreditátvitel az elismerés/validáció egyik fajtája, amely a felsőoktatáson belül megszerzett és formálisan dokumentált tudáselemek elismerését hivatott biztosítani. Az európai felsőoktatási térség kialakítása során (bolognai folyamat) a részt vevő országok egységes átviteli rendszert alakítottak ki és vezettek be (European Credit Accumulation and Transfer System; ECTS). Magyarországon törvény és kormányrendelet szabályozza a kreditátvitel részleteit.
Munkatapasztalat révén megszerzett tudás	A munkavégzés során tapasztalati tanulással megszerzett tudás(elemek), ismeretek, képességek, készségek, kompetencia(elemek). A magyar felsőoktatásban – a formális, tantervileg szervezett szakmai gyakorlatokon túli – „előzetes munkatapasztalat beszámítás”-át a tanulmányi követelmények teljesítésébe a jelenleg hatályos törvényi szabályozás 30 kreditben korlátozza.
Nem formális környezetben történő tanulás	Szervezett tanulási mód, jelentős részben az ún. iskolarendszeren kívüli képzések (legjellemzőbb formái a képzési piacon elérhető tanfolyami képzések, vagy a szervezett munkahelyi képzés) tartoznak ide.
(A) nem formális módon megszerzett tudások társadalmi elismerése	Szemben a szabályozott eljárásként azonosítható elismerés/validációval, a formális képzési programoktól függetlenül (például munkatapasztalattal, önképzéssel) megszerzett tudásokat sokféle módon értékelik és ismerik el, ez minden társadalomban hagyományos és általános gyakorlat. A munkahelyeken például jellegzetes elismerési mód a hierarchiában való előmenetel vagy a magasabb bérezés (amely a teljesítmény mellett a munkatapasztalat révén megszerzett tudás értékének elismerését fejezi ki).
Portfólió	A (validációs célú) portfólió a hozott tudás dokumentálásának egyik lehetséges eszköze. A hozott tudás meglétét alátámasztó bizonyítékoknak és egyéb iratoknak (például életrajz, referenciák) az eljárásrendben rögzített módon strukturált gyűjteménye.
Referencia	Az elismerési eljárás kulcseleme. A hozott tudás azonosításához és értékeléséhez szükséges olyan sztenderd, amely megfogalmazza azokat a tudáselemeket, követelményeket, elvárásokat, amelyekhez képest az előzetesen megszerzett tudás megfelelőségét vizsgálják. Az eljárás során – az adott körülményektől függően – a referencia lehet tanulási eredmény vagy képzési követelmények formájában megfogalmazott sztenderd (ez utóbbi, eltérően a tanulási eredményektől a képzés céljaira, a tanterv tartalmára, illetve a képzési célok eléréséhez előírt ismeretforrásokra vonatkozó elvárásokat tartalmaz). Az eljárás intézményi szabályozása során, illetve az egyes szakterületeken (amennyiben a rendelkezésre álló képzési követelmények formája önmagában a validáláshoz nem alkalmas) speciális validációs referenciák megfogalmazása is lehetséges.
Tanulási eredmények*	Állítások arra vonatkozóan, amit egy tanuló/hallgató ismer, megért és képes elvégezni a tanulási folyamat (egy adott tanulási szakasz, képzési program) befejezésekor. A tanulási eredményként megfogalmazott tudáshoz, annak működésére ható nézetrendszer, attitűd, önállóság és felelősségvállalás minőséges is hozzátartozik. A tanulási eredményeket sokszor kompetenciaként fogalmazzák meg, írják le. A tanulási eredmények a validációs eljárásban az elismerési (felmentési, beszámítási) kérelem tartalmi referenciájaként szolgálnak. * Az eredeti angol nyelvű kifejezés: learning outcomes (olykor tanulási kimenetnek is fordítják). A bemenetalapú vagy folyamatszabályozáson alapuló képzési gyakorlattal szemben a képzési programokat a kimenet, a tanulási eredmény oldaláról megfogalmazó szemlélet kulcsfogalma.
Tanulási környezetek	A tudás (ismeretek, képességek/készségek kompetenciák) elsajátításának módja és környezeti feltételei sokfélék lehetnek. A téma szakirodalmában többnyire három fő tanulási környezetet különböztetnek meg: formális, nem formális és informális, bár ezek definíciója igen sokféle. Az elismerés/validáció alapelve, hogy egyenrangúként kezeli a különböző tanulási környezeteket abból a szempontból, hogy mindegyikben keletkezhet tudás. Ezért az elismerési/validációs eljárás és a tanulás eredményeként létrejött tudásra, a tanulási eredményekre fókuszál.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Intézeti folyóiratok

Validációs szótár

A projekt az Európai Unió támogatásával,az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.