A fejlesztés célja és módszerei

Az elmúlt években szerte a világban egyre nagyobb figyelmet kapott a formális iskolai képzésen kívül megszerzett tudások (a szakmai zsargonban a nem formális és informális tanulási környezetben szerzett is­meretek és kompetenciák) elismerése. Magyarországon is megjelent már, a felnőttképzésben csakúgy, mint a felsőoktatás különböző területein, egyedi eljárások keretében. Több európai országban is régóta működnek olyan szabályozott megoldások, intézményesült eljárások, amelyek a hozott tudások beszámítását szervezett és átlátható keretek között szolgálják. Egy ideje az Európai Bizottság is szorgalmazza az ilyen tudások elismerésének nemzeti keretek között zajló, rendszerszintű fejlesztését, egyben segíti a már működő megoldások megismerését az országok közötti tapasztalatcsere megszervezése révén. 2004-ben uniós ajánlások hívták fel a figyelmet az elismerési eljárás kívánatos közös alapelveire, 2009-ben pedig nemzetközi szakértők együttműködésének eredményeként olyan kézikönyv született, amely szakmai ajánlásokat tartalmaz az elismerési eljárások nemzeti szintű fejlesztésének támogatására.

Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében most került napirendre a hazai sajátosságokhoz igazodó modellek, illetve eljárási ajánlások kidolgozása. Elsőként a felsőoktatási intézmények számára alkalmas modell(ek) kialakítása kezdődhetett meg a TÁMOP 4.1.3 projekt keretében. A modellek és eljárások kidolgozása mellett azok kísérleti keretek között történő kipróbálására, és a bevezetést szolgáló ajánlások megfogalmazására is sor kerül.

A megkezdődött fejlesztés célja egy olyan validációs (érvényesítési, elismertetési) modell kidolgozása és kísérleti kipróbálása, amely alapján a hazai felsőoktatási intézmény- és jogrendszer keretei között kialakítható a jól működő, az európai normákkal összhangban lévő, strukturált felsőoktatási validáció intézményi megoldásainak (elveinek és eljárásainak) modellje. Ez a modell a meghonosítására vállalkozó intézmények körében elősegítheti a felsőoktatásba jelentkezők, illetve az ott tanulók számára az előzetesen megszerzett tanulási eredményeik (ismeretek, készségek, képességek, kompetenciák) felmérését, dokumentálását, értékelését és beszámítását, tekintet nélkül arra, hogyan, milyen keretek között – formális, nem formális, informális tanulás során – szerezték azokat. Egyben segítheti a bevezetésre vállalkozó intézményeket is saját eljárásaik áttekintésében, megfelelő szabályozásában, a résztvevők felkészítésében, illetve abban, hogy átlátható, fair és minden résztvevő számára kielégítő módon történhessen a beszámítás, a validálás. A fejlesztés ezért kiterjed a validációban részt vevő oktatók, felsőoktatási tanulásszervező, koordináló szakemberek képzésére is.

A fejlesztőmunka feladatai

A fejlesztőmunka legelső lépéseként jelenleg az elismerési eljárással kapcsolatos ismeretek, különféle megközelítések, érdekeltségek, a helyi, nem szabályozott (ún. puha) intézményi gyakorlatok feltérképezése folyik. A terepmunka keretében zajló feltárás célja, hogy azonosítsa a szabályozott eljárással kapcsolatos attitűdöket, felszínre hozza a felhasználható, továbbfejleszthető megoldásokat. További feladat azon szakmai érdekek, álláspontok és meglévő kezdeményezések feltérképezése, amelyek meghatározóak az elismerési eljárás alkalmazásával kapcsolatos befogadókészség szempontjából. A felsőoktatás mellett ez a munka kiterjed a szakképzési szektor és a felnőttképzés világára, továbbá felméri a munkaadók reprezentáns képviselőinek, irányítóinak, véleményformálóinak szakmai álláspontját, már megfogalmazott állásfoglalásait az elismerés iránti igényekről és a lehetséges megoldások alkalmazhatóságáról.

A már meglévő jó gyakorlatok, eljárások feltárását követően kerül majd sor – 2010 első félévében – a felsőoktatásban megvalósítható validációs eljárások modelljének (modelljeinek) és eljárásrendjének kidolgozására, a validáció munkamódszereinek és eszközrendszerének kialakítására (így például az adminisztratív, igazgatási és informatikai eszközök azonosítására). Javaslat készül az eljárásrend egyes elemeinek összehangolására a többi oktatási alágazat (közoktatás, szakképzés, felnőttképzés) tevékenységével. Elemző áttekintés készül az eljárásrend működési feltételeiről, és ajánlás kerül kidolgozásra a kívánatos jogszabályi környezetről. A fejlesztőmunka utolsó szakaszában sor kerül egy vagy több felsőoktatási intézmény részvételével a kidolgozott eljárási megoldások tesztelésére, és az ennek révén szerzett tapasztalatoknak a kialakítandó megoldásokba történő visszacsatolására. Az eredmények – a hazai és külföldi helyzetelemzésekre is építve – a felsőoktatás irányítói és az intézmények számára javaslatok, ajánlások formájában kerülnek közzétételre 2010 őszén.

A fejlesztés fő, modellalkotó feladatait több kiegészítő jellegű munkálat kíséri. Így sor kerül egy olyan, tagolt szerkezetű Felsőoktatási validációs tudástár kialakítására, amely a fejlesztők munkájának összehangolása mellett a leendő felhasználók folyamatos tájékoztatását, illetve a képzést kívánja szolgálni. A képzés a felsőoktatási intézmények validációs szolgáltatásait (tájékoztatás és tanácsadás, regisztráció, dokumentálás, értékelés stb.) működtető szakemberek felkészítését célozza. Ennek eszközei a továbbképzések, a workshopok, a kiadványok, illetve a folyamatos tájékoztatás a fejlesztésről beszámoló honlapon (www.ofi.hu).

A fejlesztőmunkát végzők meggyőződése, hogy működőképes eljárások kidolgozása csak az érintett szereplők bevonásával, álláspontjuk és tapasztalataik megismerésére építve lehetséges. Ezért folyamatosan keresik a kapcsolatot azokkal a szereplőkkel, akik érdekeltek a validálási eljárások fejlesztésében, alkalmazásában. A tájékoztatáson kívül a modellfejlesztő munka jelenlegi elgondolása a potenciális felhasználók folyamatos bevonására, szakmai észrevételeik hasznosítására épít.

A 4.1.3 projekt megvalósítását egy három tagból álló konzorcium végzi, amelyben az Educatio Kft., az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet vesz részt. A validációs alprojekt megvalósítója az OFI. A fejlesztés koordinálása és adminisztrálása mellett a fejlesztőmunka szakmai irányítását egy háromfős team végzi (Derényi András, Kocsis Mihály, Tót Éva).

További információk és elérhetőség

A fejlesztésről az érdeklődők, a munkába bekapcsolódni kívánók további információkat kaphatnak a jelenlegi rendezvény helyszínén a validációval kapcsolatos munkálatokról tájékoztatást adó kollégáknál, vagy a rendezvényt követően a validacio@ofi.hu e-mail címen jelezhetik, ha a továbbiakban rendszeresen kérnek információt, illetve ha Ön és/vagy munkatársaik aktívan is szeretnének bekapcsolódni a szakmai munkába.

A validációs modellek kidolgozását végző fejlesztőcsoport szakmai vezetői örömmel vennék, ha Önök bővebb információkat is adnának arról, működik-e saját intézményükben valamilyen fejlesztési tevékenység, vagy kísérleteznek-e sajátos megoldásokkal a hozott tudások, illetve a képzőintézményen kívül megszerzett kompetenciák beszámítása terén.